2012. december 2., vasárnap

Facebook-stop Tádzsikisztánban

A tádzsik elnök megelégelve a személyét és kormányát bíráló Facebook posztokat, ismét letiltatta az őt oly régóta bosszantó közösségi oldalt. Az ország telekommunikációért felelős vezetője, Beg Zsukorov utasította valamennyi internet- és mobilszolgáltató céget, hogy tegyék elérhetetlenné a Facebook-ot.  

"A gyalázkodás melegágya"


Bizonyítékokkal ugyan nem tudta vagy akarta alátámasztani, de a Reuters-nek tett nyilatkozatában Zsukorov azt állította, hogy a fizetett mocskolódók esetenként akár 5–10 ezer dollárt is kaptak posztonként. A Facebook-ot a gyalázkodás melegágyának titulálta és kijelentette, hogy vele egyetemben akadémikusoknak, orvosoknak és más prominens személyeknek is végleg elegük van a sárdobálásból, ami a közösségi site-okon folyik. Mint mondta "valósággal izzott a telefonja a lakossági panaszok áradatától" is.


Más vélemények szerint egyértelműen arról szól ez a történet, hogy Emomali Rahmon államfő, aki egyébként 1992 óta vezeti az országot, már a jövő évi választásokra készül és ily módon igyekszik minden vele szemben nyilvánosan megfogalmazott kritikát kiirtani a közbeszédből. Az utóbbi három évben több mint 150 embert zártak el szélsőségesség vagy az állam megdöntésére irányuló kísérlet vádjával és az elmúlt hónapokban már megalalkult egy "önkéntes" internetfigyelő testület is. 


A rettegett fél %


A Facebook területi képviselője szerint a cégnek át kell gondolnia a helyi működést, de egyelőre nem tervez válaszlépést - annak ellenére sem, hogy idén márciusban egyszer már 
10 napra letiltották az oldalt. Az elmúlt fél évben mintegy 25 %-kal  nőtt a Facebook-felhasználók tábora, de még így is csak a helyi lakosság 0,55%-át teszik ki. Ilyen arányok mellett aligha indokoltak a kormány aggályai. Arról nem beszélve, hogy a sértő tartalmak és gyűlöletbeszédek eltávolítására a Facebook felszólítható, így valójában teljesen fölöslegesen adtak újabb okot a nemzetközi tiltakozásra.

Az esettel kapcsolatosan még jó pár kérdés válaszra vár. Például ha valóban rendelkeznek információkkal arra vonatkozóan, hogy valaki pénzelte a becsületsértő bejegyzéseket, akkor miért nem őt vonták felelősségre? Megalapozott vádak alapján büntetőjogi eljárást indíthatnának és nem kellene a kollektív bűnösség elvét alkalmazva az egész közösséget büntetni. Ha pedig valóban akkora társadalmi támogatottságot élveznek, mint mondják, akkor miért nem hagyják, hogy az internetes társadalom egyszerűen felfalja a trollokat?

Mindenesetre attól, hogy a Facebookot, a Google-t vagy akár a komplett világhálót bojkottálja egy állam kormánya, a közbeszéd és a nyilvánosság még nem szűnik meg. Ezt a leckét számos ország példájából lett volna alkalma megtanulni a tádzsik vezetésnek.

Kapcsolódó cikkek:





Védd meg a webet!


A német parlament olyan szerzői jogi törvénytervezetről vitázik, amely ha végül életbe lép, fájdalmasan érintheti mind a keresőoldalakat, mind a hírgyűjtő portálokat. A törvény ugyanis korlátozná a keresőmotorok hozzáférését az egyes lapok online kiadásaihoz és a kiadók ezután maguk dönthetnék el, hogy milyen feltételek mellett engedik linkelni oldalaikat. 


Nincs több ingyen lead!


A hírlapkiadó vállalatok és az egyre erősödő európai sajtólobbi azt szeretné elérni, hogy tartalmaikhoz ne férhessenek hozzá közvetlenül a különböző keresők és csak az általuk megszabott feltételekkel jeleníthessenek meg előzeteseket az egyes írásokból. A tervek szerint ezért pénzt is kérhetnének. "Nyilvánvaló, hogy a más tartalmából pénzt csináló vállalatoknak fizetnie kellene érte." - nyilatkozta a Német Lapkiadók Egyesületének szóvivője. "Igen, a Google sok forgalmat visz a híroldalakra, de sokat is keres rajta."

A német Kereszténydemokrata Párt és a szabad demokraták abban bíznak, hogy egy ilyen megoldással hozzásegíthetik az internet terjedésével egyre nehezebb helyzetbe kerülő lapkiadókat, hogy legalább kieső bevételeik egy részét pótolni tudják. Persze nem a kisebb kiadók napi gondjairól beszélünk, hanem az olyan lapkiadó óriásokról, mint például az Axel Springer. A Financial Times cikke szerint a tervezet több nagyobb kiadó nyomására került napirendre. A Német Lapkiadók Egyesületének felmérése szerint az elmúlt tíz évben 20 százalékkal csökkent a nyomtatott sajtótermékek eladása, ezzel 11 milliárd euróra esett vissza az éves bevételük. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy az olvasók egyre inkább az internetet használják tájékozódásra és hírolvasásra - ennél sokkal fájóbb pont, hogy magukkal vonzzák a hirdetőket is. 



Európa vs. Google


A Google nyíltan szembeszállt a kormánnyal és nyilvános tiltakozó kampányba kezdett "Védd meg a webet - találd meg amit keresel" szlogennel, amelyben tiltakozásra szólítja fel minden felhasználóját. A kereső bevételeit komoly mértékben megcsapolnák a linkelésért fizetendő jogdíjak, így hát érhető a berzenkedésük. "Minden internethasználót arra kérünk hogy álljon ki az interneten elérhető sokszínű információkért és a keresés védelmében." - mondta Stefan Tweraser, a Google helyi vezetője. "Egy ilyen törvény minden internethasználót érintene Németországban." 

Franciaországban és Olaszországban nemrég szintén felmerült a licencdíjak fizetésének kérdése. A Google ezzel kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy részükről bármely weboldal kérheti eltávolítását a Google News-ból. Brazíliában ez már meg is történt, ugyanis a vezető helyi lapok bojkottálták a szolgáltatást. A brazil lapkiadók 2010-ben még hajlottak az együttműködésre. Megengedték, hogy a Google felhasználja a cikkek első néhány sorát figyelemfelkeltésképpen, de a kísérlet megbukott, mert az olvasók beérték a rövid hírmorzsákkal is és nem kattintottak tovább a teljes változatra. 


Kapcsolódó cikkek:


http://www.hwsw.hu/hirek/49442/google-nemetorszag-kereso-jog-internet.html

http://itcafe.hu/hir/google_news_nemetorszag_ado_mozilla.html

http://mediatorveny.hu/cikk/475/A_Google_nemetorszagi_fekete_napja


2012. december 1., szombat

Assassin's Creed III: Single Player teszt

Az Assassin's Creed első része öt éve robbant be a videojátékos köztudatba, és bár a debütálás nem volt maradéktalanul sikeres, a Ubisoft - tanulva hibáiból - napjaink legsikeresebb sorozatát építette fel az orvgyilkosok kalandjaiból. A tavalyi Revelations után a kiadó elhozta nekünk a valódi folytatást, amiben már egy új hős és egy új világ várja a történet szerelmeseit.  

Kevés olyan játék jelent meg idén, amit akkora várakozás előzött volna meg, mint az Assassin's Creed harmadik részét. Az elvárások persze nem alaptalanok, hiszen az AC sorozat az elmúlt  években egybeforrt az igényesség fogalmával, és az új rész beharangozója szerint legalább akkora változást fog hozni, mint a 2009-es második rész. A PC Guru tesztjéből kiderül, hogy sikerült-e beváltani az ígéreteket.

A novemberben megjelenő játék 8500 forintért szerezhető be a szaküzletekben, ráadásul a játék minden platformon magyar felirattal fut. A PC-s tábornak jó hír, hogy idén sem kell plusz fél évet várnia a megjelenésre, ugyanis mától személyi számítógépekre is telepíthető lesz.


A játék felépítése


A főhősünk Connor, a félvér indián, aki bosszúvágytól fűtve belekeveredik a függetlenségi háborúba. A sztori egy kisebb csavarral 1754-ben, jóval Connor születése előtt veszi fel a fonalat és még csak nem is az amerikai kontinensen. Az első 3-4 órája teljesen lineáris, hiába is keressük benne a korábbi részek szabadságát - a ránk bízott feladatokat előre meghatározott módon hajthatjuk csak végre. Az új helyszínek persze némiképp ellensúlyozzák a monotonitást. Maga a játék 12 fejezetből épül fel, és ezt egészíti ki a jelenben tevékenykedő Desmond három küldetése. A sztori végigvitele nagyjából 14-15 órát vesz igénybe, ami ugyan nem valami sok, viszont legalább tisztességesen fel van építve. A lezárás ennek ellenére is összecsapottnak hat - valahogy hiányzik belőle a valódi katarzis élménye.

Még a negyedik fejezetben is viszonylag szűk a mozgásterünk, cserébe viszont megnyílik előttünk a nyomkeresés és a tereptárgyak megmászásának lehetősége, ráadásul kedvünkre vadászhatunk is a gazdag virtuális vadasparkban. Az elejtett vadakat egyébként meg is lehet nyúzni, az így szerzett bőröket pedig a különböző árusoknál pénzre lehet váltani. Itt érdemes odafigyelni a technikára is, hiszen a golyóval kilyuggatott prémért kevesebbet fizetnek. A főhős új mozdulatokat is tanult az előző rész óta: a sűrű aljnövényzetben automatikusan meglapul, a testét eltakarni képes fedezékek mellé pedig már önállóan odasimul. E két funkció később jól jön majd lopakodáskor és az áldozatok becserkészésekor is. 

Az AC III minden eddigi résznél hűebb a történelemhez. A játékot olyan valós figurák is színesítik, mint Charles Lee, George Washington és Marquis de La Fayette. A küldetéseink pedig egyre olyan események körül játszódnak, amelyekkel a történelemkönyvek lapjain már  találkozhattunk. Külön dicséretes, hogy a történet írói nem estek abba a csapdába, hogy jók és gonoszok felállásban ábrázolják a szembenálló feleket. Hősünk ugyan a függetlenségért harcolók táborát segíti, de éppen az ő példáján keresztül láthatjuk, hogy a legmagasztosabb célok elérése is ártatlan életeket követel.

A történet a játék kevesebb, mint 50 %-át teszi ki, a maradékot a szabadon bejárható területeken véghezvihető megannyi mellékküldetés biztosítja. Ezúttal New York és Boston városát járhatjuk be, továbbá adott a vadon (Frontier) és a tanyánk (Homestead) - ez utóbbi lényegében a bázisunknak felel meg. A sztori során mindenképpen be fogjuk járni az említett területeket, ám az egyes helyszínek önmagukban is rengeteg elfoglaltságot biztosítanak, így aki 100%-ra szeretné teljesíteni a programot, az 40 óránál is többet eltölthet az AC III-mal.


Régi elemek kicsit másképp


Kiemelt pozitívum, hogy a játék úgy nyújt újdonságokat, hogy közben hű marad a szériát naggyá tevő játékelemekhez. A háztetőkön ezúttal is könnyedén tudunk közlekedni, és hiába vannak széles sugárutak városszerte, az épületek között most is rengeteg sikátor található, ahol kis szerencsével elbújhatunk üldözőink elől. A játék megörökölte a korábbi részek körözöttségi-rendszerét is, tehát ha hibázunk, akkor egyre nehezebb lesz szabadon mozognunk. A maximum hármas szintig feltornászható mutatót egyébként most is a körözési plakátok szaggatásával és a rikkancsok lefizetésével csökkenthetjük, de akár fellázíthatjuk a helyi lakosságot is.















A városok felszabadítása sem újkeletű dolog, hiszen már a Brothethoodban is találkozhattunk ezzel a játékelemmel. A városok kerületekre oszlanak, és alapból minden ilyen egységet templomosok uralnak. Ha sikerül felszabadítani őket, akkor csatlakozik hozzánk az adott kerületben tevékenykedő kollégánk is. Összesen hat orvgyilkost szervezhetünk be, és minden egyes új tag után kapunk egy speciális akciót. Az első a sima assasinate, mikor barátaink segítenek nekünk a harcban, aztán ott a riot lehetőség is, mikor elterelésképpen balhét kavarnak az utcán. A cover escort mozgó fedezéket biztosít és végül ott a lure, mikor az egyik társunk felhívja magára a figyelmet és eltereli az utunkban álló őröket.

A Frontier nevű területen konvojokat támadhatunk meg, kipucolhatunk brit erődöket, csatlakozhatunk vadásztársaságokhoz, megoldhatjuk az erdőben élők küldetéseit, kereshetünk kincsesládákat, vagy egyszerűen csak barangolhatunk a jobbára érintetlen természetben.  Mindezt azzal tetézik az alkotók, hogy az egyes játékrészekben változnak az évszakok, sőt még az időjárás is dinamikus. Emellett nem szabad elfeledkeznünk a tanyánkról sem, ahol kezdetben csak egy lepusztult kúria áll. Az idő múlásával azonban megjelennek a letelepedni vágyó emberek és a terület fokozatosan, küldetésről küldetésre várossá növi ki magát.

A kereskedelmet és a szállítást főkönyvünk segítségével, egy külön menüben irányíthatjuk, majd egy ponton túl megjelenik a crafting opció is, amivel különböző fejlesztéseket hajthatunk végre, illetve nekiállhatunk saját termékek gyártásának is. Mindez persze nem kötelező, a játék végigjátszható enélkül is, de összességében az ilyen kiegészítések teszik teljessé az élményt.

Ha pedig a sok szárazföldi tevékenység nem lenne elég, akkor újdonságként a tengeren is bizonyíthatjuk rátermettségünket. Kapitányként tengeri ütközetekbe is bocsátkozhatunk, ahol némi taktikázás segítségével tengerfenékre küldhetjük az ellenséges fregattokat - vagy akár meg is csáklyázhatjuk és elfoglalhatjuk őket. A szisztéma gyorsan átlátható, a tengeri fogócska pedig olyan izgalmakat tartogat, amihez foghatót ritkán nyújt videojáték.










A PC Guru ítélete


A teszter szerint a játék valódi élménnyel ajándékozza meg a játékosokat, de ettől még korántsem tökéletes. A korábban már említett, kissé összecsapott befejezés mellett fájó pont, hogy továbbra sincs igazi kihívás a programban. A harcrendszer még tovább egyszerűsödött a korábbihoz képest és a visszatámadás használatával egy nagyobb csoport is simán elintézhető. Szintén zavaró, hogy a fejlesztők túl sokszor élnek az előre megrendezett akciók lehetőségével - akadnak olyan küldetések, amikben a feladat csakis úgy kivitelezhető, ahogy azt a tervezők elképzelték. Hasonló, bosszantó apróságok persze még bőven akadnak (főleg az irányítás frontján), de végeredményben ezek eltörpülnek a játék nyújtotta szórakozás mellett. A PC Guru összességében az idei év legtartalmasabb játékaként értékelte, a játék 92 %-ban pozitív minősítéssel végzett.


Kapcsolódó cikkek:


Vár egy új világ! - Assassin's Creed III. PC Guru. 2012/12, 54-59.

http://www.sg.hu/cikkek/93789/assassin_s_creed_iii

http://www.gamekapocs.hu/cikk/1955/assassin_s_creed_iii_teszt

http://www.jatekok.hu/jatek-hirek-201211-28-assassin-s-creed-iii-teszt.html

2012. november 30., péntek

A texasi troll

Egy blogger nemrégiben felfedte egy a Gawker oldalán megjelent írásában az internet leghírhedtebb trolljának, a Reddit Violentacrez nevű felhasználójának kilétét. Az internet két legbefolyásosabb közössége között kitört a háború.  A Reddit bojkottot hirdetett a Gawker linkjeivel szemben, miközben a szólásszabadság nevében véres szájjal támadják a leleplező cikk íróját, Adrien Chen-t.


Hogy mi is az a trollkodás?


A szóban forgó "Redditor" Violentacrez néven híresült el a több, mint 400 subreddit-nek nevezett fórum által, amelyeket ő maga moderált és töltött fel tartalommal. Ezek többsége erőszakos, rasszista és erősen pedofilgyanús bejegyzésekre épült, így nem meglepő, hogy erősen megosztotta a közösséget. Legismertebb fórumai a Jailbait és a Creepshots voltak. Előbbin feltűnően fiatalkorú lányokról közölt képeket, utóbbin pedig nyilvános helyen készített, kínos, fehérneművillantós pillanatokat megörökítő fotókat tett közkinccsé, nyilvánvalóan a képeken szereplő nők beleegyezése nélkül. A Jailbait-re egyébbként már a CNN is felfigyelt, az ő riportjuk nyomán zárták be. Akkor azzal érvelt az oldal védelmében, hogy Britney Spears videoklipjeiben is lengén öltözött, középiskolás korúnak látszó lányok szerepelnek, "szexuálisan szuggesztív pózokban" egész álló nap az MTV-n.

Külön fórumot szentelt a fiatal fekete lányok fotóinak (Niggerjailbait) és a vérfertőzés (Incest) emelkedett témájának is. Munkásságának ezen kívül lényegi eleme a keményvonalas zsidózás is (Jewmerica, Hitler), de véleményem szerint maradandót mégis a beszédes nevű Beatingwomen és Picsofdeadkids rovatokkal alkotott. Rajongói és támogatói szerint ez persze mind belefér a szólásszabadságba, az ő kilétét felfedni azonban jogsértő. Emellett az sem kevésbé ellentmondásos, hogy ezt a sokszor emlegetett szólásszabadságot éppen egy site blokkolásával próbálják megvédeni. 


Unmasking Violentacrez


A Reddit öt alapszabályának egyike, hogy "Ne posztolj személyes információt!", éppen ezért egy másik felhasználó kilétét felfedni a közösség tagjainak szemében halálos bűn. Adrien Chen-t ez természetesen nem tartotta vissza attól, hogy nyomozzon Violentacrez után, akinek végül saját óvatlansága okozta a vesztét - egy hangminta és egy chat beszélgetés alapján sikerült teljes bizonyossággal azonosítani. Röviddel ez után napvilágot látott a Gawker-en Chen Man Behind the Troll című cikke.





A troll neve Michael Brutsch. A való életben egy 49 éves texasi veterán, aki számítógépes programozóként dolgozott egy pénzügyi szolgáltató cégnél, ahonnan a cikk megjelenését követő 24 órában kirúgták. Jelenlegi felesége egyébként teljes mértékben elfogadja személyiségének sötétebbik oldalát és ő maga is termékeny felhasználója a Reddit-nek, "not_so_violentacrez" néven. Ő cuki állatos videókban és delfines képekben utazik. Nem úgy, mint tinédzser korú fia, aki apja legnagyobb rajongója és körülbelül egy éve Ask Me Anything nevű saját fórumában brillírozik.

Brutsch arról panaszkodik, hogy a leleplezés gyakorlatilag tönkretette az életét. A felesége mozgássérült, mindkettejüknek megszűnt a társadalombiztosítása, és a házát terhelő jelzálogot sem tudja már fizetni. Vád alá egyelőre még nem helyezték. Utolsó reménye, hogy hasonló érdeklődésű társai megszánják és együttérző PayPal-adományokkal segítik ki - e kéréséhez természetesen egy linket is mellékelt a Reddit-en. 


Kapcsolódó cikkek:


http://index.hu/tech/2012/10/16/lelepleztek_az_internet_legrosszabb_trolljat/

http://www.thedailybeast.com/articles/2012/10/18/why-gawker-should-lose-its-war-with-reddit.html


Használt szoftver adok-veszek: Legális?

Hagyományos, fizikai hordozón vásárolt, dobozos programokat eddig is bárki továbbadhatott használtan. Mostantól ezt digitális úton szerzett szoftverekkel is lehetséges, a program gyártójának engedélye nélkül. Legalábbis az Európai Bizottság júliusi iránymutató döntése szerint, amelyre az Oracle és a szoftverértékesítéssel foglalkozó UsedSoft közt folyó per lezárásához volt szükség. 


Az EU-ban szabad a vásár


A német UsedSoft cég használt licencek adás-vételében utazik, az Oracle viszont a licencek eladásából él, ezért próbálta ezt a lehetőséget megszüntetni. A legtöbb fizetős számítógépes program végfelhasználói licencszerződése (EULA) eleve tilt minden olyan cselekedetet, ami lehetővé teszi, hogy más is használja a programot. A bíróság döntésének értelmében azonban, amennyiben a szerzői jog tulajdonosa a terméket forgalomba hozza az EU területén is, akkor ezzel elveszíti a terjesztéssel kapcsolatos kizárólagos jogát. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a felhasználó a megvásárolt programot szabadon továbbadhatja, attól függetlenül, hogy milyen formában jutott hozzá. Az sem számít, ha az EULA ennek ellentmond. Fontos azonban észben tartanunk, hogy ez kizárólag szoftverekre érvényes - e-könyvekre, zenére, filmekre, bármilyen más letölthető anyagra nem.

A bíróság több-kevesebb sikerrel igyekezett a kiskapukat is bezárni, ezért a döntés a javított, kiegészített vagy bármilyen módon update-elt szoftverekre is vonatkozik. Így a kiadók nem hivatkozhatnak arra, hogy egy patch lényegesen megváltoztatta az eredetileg eladott szoftvert. A szerzői jogok persze továbbra is védettek, így ha valaki digitálisan továbbad egy szoftvert, akkor annak eredeti példányát köteles használhatatlanná tenni. Amennyiben ezt elmulasztja, szerzői jogsértést követ el. A vevő azonban ilyenkor is teljes nyugalommal használhatja a programot, az ellenőrzés nem az ő felelőssége.


Egyéni licencek és programcsomagok


Mivel irodai programokkal kapcsolatban született ítéletről van szó, kiterjed különleges helyzetekre és licencformákra is. Az olyan egyéni licencek, amelyek több gépen is használhatóak, nem választhatók szét és nem adhatók tovább külön. Egy vírusirtót például, amely három külön gépre is telepíthető, nem lehet eladni még két embernek, arra hivatkozva, hogy csak egy számítógépet védünk vele. A kérdésben szintén komolyan érintett Microsoft jogi csapata megpróbálta a döntésből levezetni, hogy a szétválasztás tilalma arra is vonatkozik, ha árukapcsolással több különálló programot adnak el egy csomagban. Ez az értelmezés azonban  nem állta meg a helyét a Hamburgi Kerületi Bíróság előtt, ugyanis egyértelműen elfogadhatatlannak nyilvánították.


A döntés hiányossága, hogy nem írja elő, hogy a cégek kötelesek a letölthető szoftver továbbíthatóságáról gondoskodni. Az ítélet így felemás módon rendezte csak az Oracle és a UsedSoft vitáját. A szabadon letölthető irodai programok, amelyek személyhez vagy céghez köthető licencet igényelnek, ilyen módon továbbadhatóak - más a helyzet azonban a személyes fiókhoz köthető licencekkel. Elsőre ez apró jogi különbségnek tűnik, de sokkal több felhasználót érinthet, mint az irodai programok jogállása.


Digitális platformok: Add el, ha tudod!


Az egyik legnépszerűbb digitális platform játékszoftverek beszerzésére a Steam. Saját adatai szerint 40 millió felhasználója 2011-ben összesen 970 millió dollár értékben vásárolt játékokat. A Valve által létrehozott rendszer teljesen átalakította a piacot, ugyanis jóformán kivégezte a hagyományos üzleteket. Nem meglepő tehát, hogy egyre több kiadó indít saját platformot. Ezek mind hasonló elven működnek: a felhasználó létrehoz egy ingyenes fiókot, majd minden megvásárolt programot azon belül tölt le és aktivál. Sok esetben már a fizikai hordozón megvásárolt programokat is kötelezően regisztrálni kell. 

A előfizetői szerződés természetesen tiltja a fiók átruházását, a valóságban azonban erre számos alkalommal sor került korábban is. A már fiókhoz tartozó játékokat viszont nem is lehetséges eladni, így a fenntartók nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy ők ugyan már nem tiltják a használt szoftverek továbbértékesítését, de rendszerük felépítése miatt az lehetetlen. Komoly jogi vitához vezethet az az értelmezés is, hogy a felhasználó ilyen esetben nem vevő, hanem előfizető. Ilyenkor csak az eredeti platform számít programnak, az azon keresztül végzett letöltés és játék már szolgáltatásnak minősül.

Egyre világosabb tehát, hogy még jócskán finomítani kell a szabályozáson. Bár sokak szerint, a nagy cégek beszüntetnék a digitális forgalmazást az EU-ban, ha kedvezőtlen döntés születne,  azért mégsem túl valószínű, hogy a használtpiac megszüntetésének érdekében lemondanának minden európai bevételükről.


Kapcsolódó cikkek:


Benjamin Hartmaier - Győri Ferenc: Használt letöltött programok eladása. Chip Magazin. 2012/11, 7.

2012. november 26., hétfő

Be part of IT!


Időskori tanulás és generációk közti együttműködés címmel rendez konferenciát a PPK Andragógia Tanszéke a Budapesti Művelődési Központtal együttműködve. Az eseményen az időskori tanulás követendő gyakorlatai és lehetőségei mellett az érdeklődők különböző idősügyi programokkal is megismerkedhetnek.
 
Az előadók számos megközelítésből járják majd körül a témát, ezért mindenképpen színes programra számíthatnak a téma iránt érdeklődők - kutató, orvos, szociológus és politikus is felszólal majd. A rendezvényt 2012 november 30-án Striker Sándor, az Andragógia Tanszék docense nyitja meg 9:30-kor kezdődő beszédével az ELTE PPK Aulájában (1075 Budapest, Kazinczy u. 23–27.). A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, a részletes program megtekinthető az ELTE honlapján.

Szeniorok a neten


Az „Aktív Időskor és a generációk közötti szolidaritás évéhez" kapcsolódva az Inforum, az ELTE-Ithaka, a Paladin, a BMK és a UPC még 2011 novemberében közös villámkonferenciát szerveztek, hogy áttekintsék, milyen lépések történtek Magyarországon az elmúlt években az idősebb korosztály digitális írástudásának elmélyítésében és hogyan segítheti a generációk közötti kapcsolatépítést az internet.

Ebből az alkalomból bemutatták a UPC és az Ithaka Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ friss online kutatásának első eredményeit, amelyek az 50 év feletti korosztály újmédia- és internethasználati szokásait világítják meg. A felmérés online kérdőívvel készült, így elsősorban a rendszeresen internetező lakosságot reprezentálja, ezen belül is az ötven év feletti lakosság hozzávetőleg egy ötödét. Többek között ennek a kutatásnak az anyagával is megismerkedhetünk majd a konferencián.

A kutatást vezető szociológus, Ságvári Bence szerint többek között kiderült, hogy a szenior korú internetezők elsősorban az ismerősökkel, rokonokkal való kapcsolattartás céljára használják leginkább az IT kínálta lehetőségeket. A magyar szenior netezők 50%-a regisztrált tagja valamilyen közösségi oldalnak és bár a fiataloknál szolidabban viselkednek és aktivitásuk is kevésbé intenzív, éppolyan kedvvel nyilvánulnak meg például politikai és civil társadalmat érintő témákban.

Az idősek zöme a család fiatal tagjaitól tanulta meg az internet használatát és rendszerint arról számoltak be, hogy a közös tanulás javította kapcsolatuk minőségét is. Más kellemes meglepetéssel is szolgált a felmérés, kiderült ugyanis, hogy az idősek 17%-a szervezett tanfolyamon sajátította el az alapokat, ami lényegesen magasabb arány, mint a felnőttképzésben résztvevőké általában. Ramháb Mária, a Kecskeméti Megyei Könyvtár igazgatója egy igen eredményes projektről számolt be, amelynek során Bács-Kiskun megye minden fiókkönyvtárát felszerelték számítógépekkel és rendszeres tanfolyamokat indítottak a társas együttlét, az aktív öregedés és az élethosszig tartó tanulás jegyében. A program 55 települést érintett, többek között egy 154 lakosú falut is, ahol még egy 94 éves idős úr is megbarátkozott az internettel.

Kattints rá, Nagyi!


E tekintetben a legnagyobb hazai sikertörténet persze továbbra is a Kattints rá, Nagyi!, ami idén ünnepelhette tizenegyedik születésnapját. A találó név egy idősek internetes oktatását felvállaló programot takar, melynek tanfolyamai ma már országszerte harmincöt helyszínen elérhetők. A szervező Budapesti Művelődési Központ (BMK) osztályvezetője, Kiss Gábor a kezdeményezés sikerén túl 2010-ben egy új intergenerációs fejleményről is beszámolhatott, ugyanis a középiskolások önkéntességi programjának keretében budapesti diákok kapcsolódtak be a központ munkájába. Folytassa, nagyi! címen azokkal az öregdiákokkal foglalkoznak, akik a tanfolyamot már elvégezték, de további gyakorlásra és segítségre van szükségük az internet magabiztos használatához. A kezdő szintű tanfolyamokon 2012-ben mintegy 1500 polgár vesz részt. Az összesen 25 órát tartalmazó oktatásért a tanulóknak jelképes 3 eurós részvételi díjat kell fizetniük.

Kapcsolódó cikkek:


http://www.elte.hu/dynpage6.fcgi?f=elte&p1=m:Fomenu,EntryF1&p3=x:Almenu1,EntryS1-1&p4=f:5&s=ML&id=NW-3928

http://www.upc.hu/rolunk/hirek-kozlemenyek/20111124/

http://www.bmknet.hu/images/silvernet/tanulmany_kattints_ra_nagyi.pdf

2012. október 16., kedd

Hadgyakorlat a kibertérben – „Cyber Europe 2012”

E hónap elején került megrendezésre a „Cyber Europe2012” gyakorlat, ami az egyetemes hálózat- és információbiztonság európai hónapja eseménysorozatot kísérte. A 2010-es első szimulációhoz viszonyítva lényegesen nagyobb hatókörű programot az EU és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai szervezték. A magyar szakemberek jól teljesítettek.

Az utóbbi években egyre gyakrabban történnek az informatikai biztonságot veszélyeztető események. A 2007 és 2010 közötti intervallumban a négyszeresére nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek már legalább egyszer agyagi károkat szenvedtek hasonló okból. A 2011-es adatok szerint pedig egy év alatt 36%-kal nőtt a web-alapú támadások száma. A Világgazdasági Fórum elemzői 10%-ra teszi annak kockázatát, hogy a következő tíz évben olyan horderejű támadás érje a kritikus infrastruktúrákat, ami becslésük szerint akár 200 milliárd euró gazdasági kárt eredményezhet.




Módszerek és célkitűzések


Az EU egészére kiterjedő gyakorlat során kiberbiztonsági szakemberek százai próbáltak helytállni a szimulált támadások kereszttüzében egy egész napon át. Ez idő alatt több mint 1200, különböző helyekről indított túlterheléses támadásra (DDoS) kellett reagálnia a 400 résztvevőnek. Az eseményben részt vettek a legfontosabb bankok, távközlési vállalatok, internetszolgáltatók, valamint helyi és tagállami kormányzati szervek is.

Főként azt vizsgálták, hogyan tudnának hatékonyan együttműködni, ha a jelentősebb európai bankok webhelyei és számítógépes rendszerei huzamosabb időn át ostrom alá kerülnének. A megfelelő válaszlépések kidolgozása ebben a szektorban a legsürgetőbb, tekintve, hogy már pár napos leállás is euró milliós károkat okozhat. „Bankok és internetszolgáltatók most először vesznek részt informatikai támadások páneurópai szimulációjában. Az ilyen támadások elharapódzására és technikai fejlettségére tekintettel együttműködésük kézenfekvő. A gyakorlat célja éppen az, hogy uniós szinten, közösen biztosítani tudjuk az internet és az egyéb létfontosságú infrastruktúrák zavartalan működését.” - nyilatkozta Neelie Kroes, az EB alelnöke.

Magyar szereplők


A szervezést magyar részről a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ (CERT-Hungary) koordinálta. Bevontak több, a hazai lakosság és vállalkozások számára kritikus e-government szolgáltatásokat nyújtó intézményt, mint például a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. és a Nemzeti Telekommunikációs Gerinchálót (NTG) felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A magyar résztvevők jól teljesítettek, a gyakorlat sikeresnek mondható. ” A gyakorlat is igazolta, hogy Magyarország az európai hálózatbiztonsági közösség megbízhatóan teljesítő tagja.”- olvasható az NFM honlapján.

A játékháborúban természetesen nem vettek részt élesben működő infrastruktúrák, csak az e célra tervezett zárt rendszerben folytak a tesztek - ami leképezte a valóságban használt kritikus infrastruktúrák tulajdonságait és teljesítményét. Az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) főbb következtetéseket ismertető beszámolója az év végére várható.

Kapcsolódó cikkek: